A férfi és a női alvilági alakot áttételesen elvont-és konkrét személyek felhasználásával mintáztam meg: azokról, akik már sok bánatot és keserűséget okoztak eddigi életemben nekem.Ha valaki vagy valakik mégis magukra ismernének,hát nyugodtan tegyék azt,de a művészi szabadság jegyében nekem is van jogom úgy és olyan környezetben ábrázolni őket, ahogy ők bántak egykoron velem.
A megnyitó Kelemen László köszöntőjével kezdődött,majd Szalay Bobroviczky Vince, Magyarország Bécsi Nagykövete nevében Ágoston Andrea követségi titkár üdvözölte a rendezvényen megjelenteket.
Szemes Péter esztéta, a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettese megnyitójában kiemelte eddigi művészi életutam jelentős állomásait, majd részletesen elemezte alkotásaim képi világát.A rendezvényt az Alsóőri Énekkar népdalai színesítették és tették gazdaggá .A köszöntők és a megnyitó elhangzása után megpróbáltam beavatni a megjelenteket festményeim születésének rejtelmeibe:
Tisztelt Egybegyűltek, tisztelt Közönség!
Sok szeretettel köszöntöm a 23-dik, Búcsú a gyermekkortól című tárlatom megnyitóján a megjelenteket.Köszönöm, hogy Untarwart, azaz Alsóőr ad otthont első külföldi kiállításomnak itt Ausztriában, a Burgendlandban élő magyarság egyik legfontosabb kulturális fellegvárában.Engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig ismertessem Önökkel a legfontosabb, művészetről alkotott elképzeléseimet. Így talán Önökkel együtt közelebb juthatunk ahhoz a titokhoz, hogyan is születnek-így 15 évesként-először(közben) a fantáziámban, majd a ceruzám és az ecsetem alatt az alkotásaim.
A festészet, a művészet számomra soha nem egyszerű időtöltést, hanem az igazi felfedezését, a világ újjáalkotását jelentette és jelenti. a színeken és a formákon keresztül.Tudom, így '"nagy kamaszként" egészen másképpen látom a világot, mint a felnőtt, úgynevezett "hivatásos képzőművészek", de ez így is van rendjén! Szerintem a művészetet felfoghatjuk egyfajta játékként is, s ebben a játékban az én korosztályom miért ne lehetne legalább annyira jó, mint a felnőttek? MI ebben az önfeledt játékban fedezzük fel igazán önmagunkat és a világot- s miért ne lehetne a mi játékunk magas színvonalú művészi játék? A hazai és a nemzetközi képzőművészeti életben eddig hány és hány alkotó próbált meg visszanyúlni korábbi gyermeki énjéhez ábrázolásmódban, világlátásban- és kifejezésmódjában, azaz újból "lemenni gyermekbe"! Egészen más azonban felnőttként a gyermeket utánozni, azaz gyermekként "jópofizni", s megint más műfaj gyermekként művészi alkotásokat létrehozni! Ezért véleményem szerint a művészetet, a festészetet nem sajátíthatja ki egyetlen kor-cél- és érdekcsoport sem! Természetesen a technikát, a kifejezési formákat mindenkinek el kell sajátítania, aki erre a rögös útra lép, s ez a folyamat az életem, az életünk végéig tart.
Nekem ezért a színek varázslatos világa az igazi otthonom. A színekkel, a formákkal bármit ki lehet fejezni, hiszen a színeknek és árnyalataiknak önálló, önmagukon túlmutató jelentésük van! Persze a színek nem önmagukban, hanem egymásra hatásukban, kontrasztjaikban közvetítik a jelentésüket felénk. Azonban ezt mindig az adott témával összhangban és összefüggésükben teszik. Nekem a Balaton hol kékes, zöldes vagy lilás, máskor meg sárgás, narancsos, szürkés. Egészen más arcát mutatja este vagy reggel, és egészen mást a tűző napsütésben, mást az örömömben, mást a bánatomban. Mást tavasszal, nyáron, ősszel és megint mást a télben. Soha nem azt próbáltam kifejezni a színekkel, amit egy színes fényképezőgéppel lehet rögzíteni,, hiszen a festészetnek nem is lehet ez soha a célja! Inkább azt, ahogyan én legbelül látom és érzékelem a színeken valamint a formákon keresztül a világot.
Az egyik korábbi mentorom szavait nagyon találónak érzem, aki a legelső balatonfüredi kiállításom megnyitóján a következőket mondta: nekem a "festészet a színekben való szabad lubickolást, a szabadságot, az alkotás örömét és az önmegvalósítást jelenti elsősorban."
De én már nem is beszélek tovább festményeimről, beszéljenek inkább azok helyettem, Ezekkel a gondolataimmal indítom útnak a Búcsú a gyermekkortól című 23. önálló tárlatomat.Egyúttal megkérném Önöket, tekintsük meg együtt a kiállításomat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Összeállította: Vollein Ferenc
Búcsú a gyermekkortó l(2013) vászon-olaj, 100x80 cm
