Vollein Ferenc Színvarázslat c. 18. önálló tárlata a Gönczi Galériában Zalaegerszegen

Vollein Ferenc Színvarázslat c. 18. önálló tárlata a Gönczi Galériában Zalaegerszegen( 2013.január 18-február 17)

                                                                                                                                    

        2013. január 18-a volt az egyik nagy nap az ifjú művész életében, hiszen ekkor nyílt Színvarázslat címmel a 18-dik önálló tárlata Zalaegerszeg egyik legrangosabb kiállítóhelyén, a Gönczi Galériában.
A megnyitó egyben a zalaegerszegi Magyar Kultúra Napjának nyitó rendezvénye is volt.
       Az ifjú alkotó nagy energiával készült a tárlatra, hiszen három festményét(Balatoni magány, Modern Golgota 2013, Önarckép mandulafákkal) most láthatta először a nagyközönség. A zord időjárás nem fogadta kegyeibe a rendezvényt, de ennek ellenére szép számú közönség gyűlt össze(50-60 fő).A Városi Középiskolai Kollégiumból szinte a teljes Arany János-csoport képviseltette magát,   s a zalaegerszegi. Eötvös-iskolából is sokan-tanárok és diákok is-megjelentek. Nagy Kálmán és Karner László festőművész, művésztanár, valamint Németh Miklós grafikusművész, mentor személyében a város művészeti életének jeles képviselői is megjelentek a megnyitón. A közönséget Májer Piroska,a rendezvény kurátora köszöntötte, aki átadta a szót Szemes Péternek, a Zalaegerszeg MJV Önkormányzata képviselőjének, a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettesének.Ő rövid köszöntőjében kifejtette, Zalaegerszeg városa rendkívül sokra értékeli a kiállító művész eddigi munkásságát, többek között ezáltal jöhetett létre ezen a rangos helyszínene a tárlat, s a város ezért is támogatja művészeti ösztöndíjjal az ifjú festő munkásságát. A felszólaló külön kiemelte a kiállított képek különleges és egyedi szín-és formavilágát.
       A beszéd után a megnyitót Péntek Imre, József Attila-és Pro Urbe-díjas költő, a Pannon Tükör főszerkesztője tartotta, aki a pályakép felvázolása után hangsúlyozta-14 éves kora ellenére-egy, a kortárs hazai és nemzetközi művészeti életben ismert és elismert alkotóról van szó. Utalt Ferenc egyik felfedezőjére, Weiner Sennyey Tiborra, aki majd két éve éppen Zalaegerszegen tartotta a nagy sikerű Boszorkánytánc c. tárlatának megnyitóját,s  amelynek szövege és képgalériája megjelent az Irodalmi Jelen c. folyóiratban is (Ha színekben látnánk a világot). Péntek Imre hangsúlyozta a Balatoni magány, a Keszthelyi tél, Az imádság a halászokért, a Szent Ferenc az állatoknak prédikál és az Önarckép mandulafákkal című festmények gazdag színvilágát és egyedi kompozíciós törekvéseit. A legfontosabb gondolata azonban a lassan ifjúvá érő gyermek  legújabb látásmódjának és egyéni festészeti világának a felvázolása volt.
        A szöveges betétek között a zenei hátteret a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola két növendékének, Gönczöl Villőnek és Tornyos Virágnak a gyönyörű fuvolaszólói szolgáltatták. Közvetlenül a köszöntő és a megnyitó után került sor egy kedves gesztusra: Ferenc a Mindszenty-iskola megjelent képviseklőinek, Csordás Róbert Igazgató Úrnak és az intézményfenntartó képviselőjének, a Notre Dame Kanonok és Tanítórend Rendfőnökének, Francoise Debeaupte-nak adományozta a "Mindszenty József megáldja a magyar ifjúságot" című  festményét.
        Válaszában Francoise Debeaupte csodálatát fejezte ki a kiállítás gazdag képi anyagával és színvonalával kapcsolatban,s felhívta a figyelmet, hogy  egy 14 éves művészről van szó. A Mindszenty-iskola és az intézményfenntartó nevében megköszönte az adományt,s közölte: az alkotás a Mindszenty-iskola könyvtárában kerül a kiállítás után a végleges helyére, s már a legközelebbi Mindszenty-konferencia hátteréül szolgál., Az alkotónak az intézményfenntartó ezután ajándékokkal kedveskedett..       
    

          Vollein Ferencnek  a Mindszenty- portré átadásakor  elhangzott beszéde 
                                                       

      Tisztelt Közönség!

    Először is szeretném köszönteni a 18-dik, Színvarázslat című önálló tárlatom megnyitóján a megjelenteket, és  köszönöm az elismerő szavakat. Egyúttal felhasználnám ezt a nagyszerű alkalmat, hogy a zalaegerszegi Mindszenty-iskola két megjelent képviselőjének adományozzam a „Mindszenty József megáldja a magyar ifjúságot” című festményemet,  amelyet majd a kiállítás befejeztével helyezünk el a végleges helyére, az intézmény könyvtárának olvasótermébe.  Az alkotást 2012. októberében készítettem a Pannon Tükör főszerkesztőjének, Péntek Imrének a felkérésére, s az meg is jelent a Pannon Tükör 2012. novemberi Mindszenty-emlékszámában. 2012 november 7-én részt vettem a Mindszenty-iskolában tartott Mindszenty-megemlékezésen , s ott ezen alkotásom szolgált a rendezvény hátteréül.

    Utána merült fel bennem, bennünk komolyan az ötlet, hogy az alkotás igazi méltó, állandó helyét a Mindszenty-iskola jelentené, s ez a gondolatom  találkozott a fogadó intézmény szándékával.

    Bevallom, nem volt könnyű dolgom , amikor először találkoztam a sok szigorú Mindszenty-portréval és fényképpel, s megróbáltam magam elé képzelni, majd felvázolni a személyiségét. Tudtam, egy rendkívüli képességekkel és akaraterővel megáldott, szigorú, következetes, sokat szenvedett embert kell megformálnom, akinek azonban a szíve aranyból volt: ezért is mosolyog ránk a festményemen.A kép bal oldalán lévő Mária Magdolna templom a Zalaegerszegen töltött több évtizedes boldog, teremtő korszakára utal. A jobb oldalon megjelenik annak az Isten-tagadó, kommunista korszaknak a gyűlölt szimbóluma,  amelytől nem csak Mindszenty József, hanem az egész magyar nép annyit szenvedett és rettegett: a  hírhedt Terror Házáé. A ház két oldaláról a korszak két hírhedt diktátora, Rákosi Mátyás és Kádár János szemléli kísértetként a családtagjaikat gyászoló gyászruhás asszonyokat.
    Mindezek ellenére az alkotásomon az idős, sokat szenvedett főpap mégis mosolyogva  áldja meg az ifjúságot. Azt a magyar ifjúságot, amely az 1956-os forradalom zászlóvivője volt, s amelyet utána megpróbáltak a sárba taposni, de nem sikerült. Nem sikerülhetett, mert  Mindszenty József -a nemzete jobbik részével együtt-töretlenül hitt élete végéig a gyűlölt, embertelen rendszer bukásában. Keserűen azonban azt is belátta, hogy ezt már csak az utókor, az ifjú szívek, egy új nemzedék fogják  megélni. Hát erről szól az a kicsit kesernyés mosoly, amely ott bujkál a festményemen a főpap arcán. 
    Tisztelettel köszönném  a közönség figyelmét.
 2012.január 18-án   

Májer Piroska főszervező megnyitja a tárlatot

Szemes Péter köszönti Zalaegerszeg MJV Önkormányzata  nevében a megjelenteket 

Májer Piroska főszervező, kurátor munkában

Péntek Imre József Attila-díjas költő, művészeti író megnyitója

A kiállító művész képet adományoz

Vollein Ferenc képadományozása

Francoise Debeaupte köszöni meg a Notre Dame Kanonok és Női  Tanítórend nevében az ifjú művész festményét

Csoportkép a művésszel,  Péntek Imre költővel és a francia intézményfenntartó képviselőivel

Ferenc két mentorával, Németh Miklós grafikusművésszel és Karner László festőművésszel és művésztanárral

Az ifjú alkotó a Notre Dame Kanonok és Női Tanítórend képviselőivel a megnyitó után 

Péntek Imre József Attila- és Pro Urbe- díjas költő megnyitója  

Összegzés – az előre lépés ígéretével

Mintha csak ma lett volna…Pedig majd három éve történt. Első, jelentősebb kiállítását az ifjú festő az Apáczai ÁMK-ban rendezte, amelynek váratlanul országos, sőt, azon túli visszhangja támadt. Weiner Sennyey Tibor, a Nagyváradon szerkesztett Irodalmi Jelen című kulturális folyóirat munkatársa Békéscsabáról utazott ide, hogy az internetes lapban revelatív sorokat írjon felfedezéséről.

S a képgaléria ma is látható az interneten.

Vollein Ferike – tán nem bántom ezzel a megszólítással – gyermekfestőként szerzett elismerést, különböző pályázatokon, köztük nemzetközieken. Első képeinek gyermeki látásmódja, a leegyszerűsített,sűrített, de kifejező formák, az élénk, vibráló színvilág – a rácsodálkozás a világra, a természetre – adta meg alaphangját. Rousseau, Csontváry képi világa juthat eszünkbe, amikor Badacsonyi halászok hálóhúzását látjuk, vagy a vidám szüretelők miniatűr figuráinak szertelen kavalkádját látjuk a meredeken lefutó szőlősorok között. Ám a Balaton és az ég kékje innen sem hiányozhat.  Mesék, regék, mondák kelnek életre ecsetje nyomán, a Zalai erdő állatai a flóra és fauna szép egységét, harmóniáját dicsérik. A gyermeki, bumfordi humor, a zsánerek kiváló komponálása, a karakterek éles szemű megfigyelése – mind, mind – mondhatjuk – az első korszak jellegzetessége, a tehetség spontán megnyilvánulása. Tündérek táncolnak a tűz körül, Szép Iluska feltámad az égő vörös  szirom-kehely tóból, s megannyi apró részlet gondos, aprólékos megfestése teszi bámulatossá, varázslatossá ezeket a szeretetre méltóan naiv alkotásokat.

S akkor még nem beszéltünk a bibliai témájú képekről, amelyek a jól ismert, sokszor ábrázolt jeleneteknek is tudnak adni új színt, új értelmezést. Vollein Feri érzi, magáévá éli a tájat, s ezt a bensőséges élményt vissza is tudja adni. Egyik korai, balatoni képe – többek elragadtatását kiváltotta, a Viharra készülődve (A Tihanyi-sajkódi öbölben) című képről van szó. A fenyegető, lilás-kékes  színárnyalatokkal megfestett horizont, a tó elsötétülő kékje, a menekülő fehér sirályok – egy-egy motívum, de mégis páratlan látvánnyá áll össze a sík ábrázolásban is mélységet sugalló képmezőn. Szimbólumokat teremt (A Január lekocog a lépcsőn), képes megjeleníteni az Imádság a halászokért c. képén a halál és élet választóvonalán vergődő embereket (lelkeket), a keresztjeikkel repülő elhunytakat, a jégtáblán szorongó megmaradtak örömeufóriáját. Mi ez? Talán beleérző képesség, ami egyébként a tehetség fontos része.

Az itt látható anyag egyik csúcspontja a betlehemi triptichon. Az Angyali üdvözlet az anyaság, a megváltó megszületésnek áhítatát, révületét képes kifejezi, a középső kép a család – túl a metafizikai síkon – meghitt apoteózisa, s végül a dinamikus Három királyok az üstökös jelét figyelve vágnak neki az útnak.

Azt mondatjuk, a gyermeki korszak lezárása ez a nagyszerű kompozíció.

Mert közben a gyermekből ifjú lett, de az itteni művésztanárok – Budaházi Tibor, Németh Miklós és  jelenleg Karner László intenzíven foglalkoztak vele, s ez a tanulási folyamat beérett, új minőséget termett. Az első ilyen kép a Keszthelyi tél, ami itt is látható. Ennek képnek már mélysége, perspektívája, az alakok – bár még háttal – anatómiailag arányosak, mozdulataik hitelesek. Ez már egy igazi zsánerkép – amelynek meg van maga hangulata, könnyedsége, bensősége. Az új képek között van a Modern Golgota című festménye, mely egy korábbi mű felnagyított, erőteljesebb, szintén a tanultság jeleit mutató alkotása. Az, hogy mire (lesz) képes, mutatja a Balatoni magány, mely a színek és természeti formák nyelvén tud szólni a társtalanság meditatív, spirituális távlatokba röpítő hangulatáról. S az Önarckép virágzó mandulafákkal pedig már-már hitetetlenül, és fogalmazhatnám – szemtelenül  - érett, karakteres mű A személyiség külső és belső jegyinek felvállalt, mesteri megjelenítése.

A képzés, az önképzés és a tehetség szövetsége újabb fokra juttatta el Vollein Feri tehetségét, s ezen az úton megy tovább, akkor az ígéretből újabb elismerést termő teljesítmény lesz, egy valódi festőpálya kibontakozása. 

És mindez itt, városunkban, a szemünk előtt.