A Triptichon 2012. szárnyas oltárom keletkezéstörténete
2012. októberében nagyívű képzőművészeti vállalkozásba kezdtem: a középkori elődök hagyományait felelevenítve, azokkal versenyezve október közepén megkezdtem egy szárnyasoltár tervezését, előrajzolását, majd 2012. novemberétől annak festését is.Az előmunkálatok, a vázlatok elkészítése Karner László zalaegerszegi festőművész, mentor műtermében kezdődtek,csakúgy, mint a részletek pontos kidolgozása. A konkrét festészeti munkálatok pedig később a vonyarcvashegyi műteremben folytatódtak Ugyanakkor nem szabad elfelejtkeznem Németh Miklós grafikusművész mentori tevékenységéről sem, hiszen a szakmai tanácsai mellett sikerült elhitetnie velem, hogy képes vagyok egy ilyen méretű és nagyságú műalkotás elkészítésére is.A három festmény alsó fesztávolsága például pl.meghaladja a két métert.
A három, összefüggő műalkotást december közepére készítettem el,, s először Keszthelyen, a Faludy Galériában lett kiállítva a keszthelyi adventi ünnepségsorozat részeként.A Triptichont a Faludy Galériában személyesen értelmeztem és mutattam be az érdeklődőknek. A Zalai Hírlap karácsonyi különszámában Péntek Imre, József Attila-díjas költő emlékezett meg róla "A gyermek ajándéka"című emelkedett hangú művészeti esszéjében.A kompozíció a továbbiakban kiállításaim egyik fő látványossága lesz.
 |
| Festem a Triptichon 2012. szárnyas oltárt |
 |
| Keszthelyen, a Faludy Galériában értelmezem és bemutatom a műalkotásomat |
Vollein Ferenc: A Triptichon 2012. szárnyas oltár alkotói bemutatása és értelmezése
(Adventi műtermi vallomás)
Az emberek és mi, a mai gyermekek is egyre többet feltesszük magunknak a kérdést: a mai világban mit is jelenthet számunkra a karácsony? A rohanást, a vásárlási- ajándékozási őrületet, egy évenként ismétlődő családi ünnepet vagy Jézusnak, az emberiség megváltójának a születését? Már negyedik éve számomra az advent, a karácsonyra történő felkészülés elsősorban az alkotást jelenti. Képeimmel a karácsony igazi üzenetét szeretném az emberek felé kifejezni.
Most, 14-éves koromban éreztem, eljött az idő, hogy egy öszefüggő kompozíció segítségével több témát felölelő szárnyasoltárt is készítsek. Tanulmányoztam a középkori ikonfestészetet, azonban merevnek és modorosnak találtam a sok beállított arcot, a rideg pózokat és a sok glóriát is. Nekem a korai őskeresztény ábrázolások és a 20.századi modern naiv irányzat alkotásai tűntek a leghitelesebbnek, de természetesen alapul a korábbi, hasonló témájú alkotásaim szín-és formavilágát vettem. A Triptichon egy három képből álló szárnyasoltárt, ikonhármast jelent, amelynek a középső, nagyobb méretű darabja hordozzza a fő mondanivalót. A hármasság a Szentháromságra utal, a középsőt, nagyobbat, a fő motívumot a két szárnya-amelyek kisebb méretűek- angyalszárnyként veszik körbe. Ezzel utal a kompozíció földi léten túli, túlvilági, isteni eredetére és sugallatára.
A Triptichon három közismert témát fog össze: a bal szárnyán az Angyali üdvözlet, középen a Pásztorok imádása a jobb oldalon pedig a Háromkirályok útja Betlehembe látható Az események sorrendje a következő: először az angyali üdvözlet történt, amikor Gábriel arkangyal közli Máriával, gyermeke fog születni, aki az emberiséget megváltja a bűneitől. Az angyal kezében fehér színű liliom van, amely az ártatlanságot és a tisztaságot jelenti, csakúgy, mint Mária kék ruhája. Az angyal másik keze áldó mozdulattal nyugszik a szűz fején, s Mária mellet lévő vízzel telt korsó szintén az ártatlanságot sugallja. A jelenet egy kertben játszódik, hátul egy tájképpel, Mária arcán látszik a meglepődés. A kertben lévő kétágú boltíves rózsalugas a szeretetet és a meghittséget, a keretek a színek csodás világát fejezik ki.
A középső kép tartalmazza az igazi lényeget: Máriát, a boldog anyát újszülött gyermekével, a kisded Jézussal, Józsefet, a büszke, de aggódó apát és a pásztorokat, akiknek az arcáról az öröm és a boldogság sugárzik a szent család felé. A mondanivalót a kép nagysága is kifejezi: ez a legnagyobb méretű (70x50 cm). A középső képen mi is az események részesei vagyunk, hiszen a szereplőkkel együtt egy barlang belsejében helyezkedünk el, és onnét szemléljük a csodás jelenetet. A barlangot belülről a tűz, kívülről pedig a csillagok fénye világítja meg. A barlangban láthatóak az ismerős állatok, a juhok, szamarak , egy ökör meg egy teve is. A pásztorok ajándékokkal kedveskednek a szent családnak: kenyérrel, gyümölccsel, de a lényeg nem az ajándékozáson, hanem a Megváltó születésén , az önfeledt örömön és hódolaton van.
A harmadik képen újból kilépünk a szabadba, itt a két legfontosabb motívum a tájékozódást segítő csillag és a mozgásban lévő három király, akik útban vannak Betlehem felé, de már csak nagyon rövid idejük van a megérkezésükig. A három napkeleti bölcs az akkor ismert földrészeket jelképezi: az egyiket európai , a másikat ázsiai ruhában ábrázoltam (Gáspár és Menyhért), a harmadikat, Boldizsárt pedig afrikai szerecsen-ruhában, turbánnal a fején. Kezükbe királyoknak kijáró ajándékokat festettem: aranyat, tömjént és mirhát tartalmazó tégelyeket és a ládát.
Mindhárom képen először az arcokat és a kezeket, majd a ruhákat és a közvetlen hátteret, az állatokat és virágokat, majd legvégül az égboltot, a csillagos eget készítettem el. Az első kép félig nyitott égboltot, a második egy zárt teret, a harmadik pedig a teljesen nyitott világegyetemet ábrázolja. A csillagok és sugaraik aranyból és ezüstből készültek, ezek egyrészt dekoratívak, másrészt az ünnep igazi értékét és gazdagságát sugározzák.
A legnagyobb feladatot a három kép egységes színvilágának, hangulatának és szerkezetének a kialakítása jelentette. Számomra a másik legfontosabb cél a színek harmóniájának , a karakterek arculatának és az adventi-karácsonyi hangulat meghittségének a megteremtése volt. A színek kiválasztásában a mesés Kelet gazdagságát, forgatagát, üdeségét és élénkségét szerettem volna ábrázolni.
A képek alkotásánál elsősorban az örömöt, a boldogságot , a meghittséget és a természetességet akartam visszaadni. Hiszen ezeket az érzéseket kis Jézus megszületése, annak örömhíre váltotta ki Máriából, az egyszerű emberekből és a napkeleti bölcsekből . Az alkotásokban Máriáé a főszerep, nem csak azért, mert a bal oldali és a középső táblán is központi helyen szerepel, hanem elsősorban azért, mert ő adott életet a kis Jézusnak. Ezáltal egy új reményt tudott nyújtani a bűnökbe süllyedt emberiségnek, mindannyiunknak. Számomra ez az advent és a karácsony igazi üzenete. Ezért elsősorban arra törekedtem, hogy a festményeim is ezeket az egyszerű, de igaz és tiszta emberi érzéseket sugározzák szét a világba színeiken és a formáikon keresztül.
Készítette: Vollein Ferenc
alkotóművész
2012 adventjében
 |
| A kész műalkotás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése